A ligeterdőkben és szórványban álló idős, esetenként több száz éves gesztenyefák törzse értékes faanyag. A korszerű gesztenye ültetvényekben ilyen mennyiségű és értékű faanyag nem várható. A gyümölcshozam érdekei folytán lényegesen alacsonyabb törzsűek a fák, a rönkök rövidebbek. Az ültetvény selejtezése fiatalabb korban várható, s így a rönkök vastagsága is kisebb lesz.
A gesztenyefa a tölgyéhez hasonló, magasabb csersavtartalma következtében azonban annál időtállóbb.
A gesztenye fájának leggazdaságosabb hasznosítási módja a csersav kivonása a bőrcserző ipar részére. A visszamaradt fahasábok cellulóz, alkohol vagy papírnyerés céljára használhatók. Egy mázsa gesztenyefa a következő anyagokat tartalmazza:

• 13 kg csersav

• 27—30 kg cellulóz

• 18—19 kg pentozán

• 6,6—10,8 kg lignin

• a különböző zsírokból 40 dkg

• a 70 dkg hamualkotó részekben 35 dkg kalcium-oxid, 4 dkg kálium-oxid és 4,2 g foszforanhidrid marad.

Szerfaként is sokoldalúan használhatók. Műszaki tulajdonságai; elsősorban magas páratartalmú helyiségekben való alkalmazásra előnyösek. Belőle készülnek a legmagasabb kort megérő, nagyméretű boroshordók s egyéb pincefelszerelési tárgyak.
A gesztenye fája gazdasági és egyéb épülettetőszerkezetek, belsői faburkolatok, esetleg pultok, külső ajtók és kapuk készítésére használható. Faszén égetésre, valamint tűzifaként egyéb fafajok alkalmasabbak. Kalóriaértéke 3174, a tölgynél és bükknél alacsonyabb. A szerfának nem megfelelő méretűeket oszlopok vagy karók gyártására lehet használni. A gesztenyefából készült támberendezések tartósabbak, mint az egyéb fafajokból készültek.

A dokumentum letölthető és nyomtatható verziója: kattintson ide...