ÉghajlatÉghajlati szempontból a szelídgesztenye-termesztés feltételei Magyarország egész területén kedvezőek. A szelídgesztenye hőmérsékleti igénye +5 – +15°C évi középértéken belül van. Hazánk 10 °C fokos évi középhőmérséklete kedvező a gesztenyetermesztésre. Éghajlatunk szélsőségeit is jól tűri, sem a téli, sem a kései tavaszi, illetve a korai őszi fagyok nem károsítják. Hazánk éghajlati viszonyai között az északi fekvésekben is megtalálja életfeltételeit.
Hazai termőtájainkon a fajtáink tenyészidejének hossza 176-183 nap közötti. A legalacsonyabb hőösszeg-igényű szelídgesztenye fajtáink a nyugat-dunántúliak. Ezek termése a magasabb tengerszint feletti termőhelyen is minden évben teljes biztonsággal beérik, s a tenyészidő befejezése, az őszi lombszíneződés és lombhullás is – fagykárok nélkül - zavartalanul megy végbe.
TalajA termőhely adottságai közül legnagyobb jelentősége a talajnak van. A talaj az, amely
Magyarországon a termesztés lehetőségét meghatározott területekre korlátozza. Korábban a szelídgesztenyét jellegzetes mészkerülő növénynek tekintették. E megállapítás csak közvetve érvényes, mert a szelídgesztenye számára nem a talaj mésztartalma, hanem a felvehető kálitartalom relatív mennyisége a döntő. A kálium felvételét a talaj mésztartalma, illetve lúgos kémhatása (magasabb pH érték) akadályozza.
A gesztenye törzskörméret gyarapodásának normatívái szerint a 10 éves fa átlaga 40 cm. A 6,4-nél magasabb talaj pH értékek esetében a gesztenyefák növekedése rohamosan az átlagos alá csökken. A szelídgesztenye a talaj egyéb adottságaival szemben nem ennyire igényes (termőréteg vastagsága, kötöttsége), azonban a fák teljesítőképessége a talaj termőerejének függvényében változik. Az erősen kötött, hideg agyagtalajokban, a sekély termőrétegű és száraz termőhelyeken a gesztenye növekedése gyenge, a gyümölcs apró, s az ültetvény nem gazdaságos.
A gesztenyefa csapadékigénye évi 600 mm felett van.
Termékenyülésére hátrányos a június végi, július eleji virágzáskor bekövetkező tartós esőzés. Az augusztus – szeptemberi aszályos időjárás a gyümölcs méretét erősen csökkenti.
TápanyagA gesztenye tápanyagigényére vonatkozóan viszonylag kevés támpontunk van. Részletes erre vonatkozó kutatások Japánban (Eynard I.) a mi gesztenyénkhez közeli rokon japán gesztenye fajhoz tartozó fajtákon történtek.
E vizsgálatok szerint 1 ha gesztenye-gyümölcsös tápanyagfelvétele a következő:
Fontos összefüggést mutattak ki a megfelelő gyümölcsnagyság, valamint a gyümölcsben és a levélben szükséges N tartalom és N-K arány között. A nitrogéntartalomnak a szelídgesztenye gyümölcsében 1,14-1,33% közötti, a levélben 1,98-2,34% közötti szintűnek, a
kálium-nitrogén arányának a gyümölcsben 0,97 és 0,68% között kell lennie.
Olasz gesztenyefákon végzett vizsgálatok szerint (Fenaroli L.) nagyon jellegzetesen alakul a fő tápanyagoknak a levél szárazanyagában kimutatott százalékos aránya, s annak változása a tenyészidő alatt.
A gesztenyének fokozott káliumigénye van, továbbá a felvett kalcium nem kívánatos elem, mert míg az összes többi tápanyag a lombhullás előtt a növény áttelelő részeibe vándorol, a mész ezzel szemben a lehulló levelekben marad. A növény a részére szükségtelen anyagot rendszeresen eltávolítja.
